Volt egy -részben- rossz döntésem, még a tavalyi év legvégén, amely döntésemmel kvázi újra beálltam a mókuskerékbe. Valójában az igát húzó öszvért is említhetném példaként. A döntés ugyan hozott egy nagyon jó barátságot, de cserébe kért kemény 5 hónapnyi lélekvesztést, és fékevesztett süketelést arról, hogy valójában mi a tuti...
Ezek elviselhetetlensége ugyancsak hozott pár ősz hajszálat. Hovatovább, a kreativitásom, és a produktivitásom is kárát látta, és bizony a magánéletem is.
Egy nagy adag felismerés kellett ahhoz, hogy elszánjam magam, és változtassak a dolgokon. Elég szar volt rájönni, hogy gyakorlatilag ugyanazt a helyzetet élem át, mint anno Mercenary, volt kollégám, csak kisebb keretek között. Pedig Isten látja lelkem, én megpróbáltam mindent, hogy máshogy alakuljanak a dolgok...
Mostanra kezdem kb összeszedni magam, igyekszem az elhúzódó projecteket lezárni, és megpróbálni végre újra valami maradandót alkotni. Szerencsére a régi gépezet még működik, csak némi olaj kell itt-ott, hogy ne nyikorogjanak a kerekek...
És a tanulság: Fanatikusokkal többet soha! Legyen az bármelyik csoportból való, soha!
Bizony, csatlakoztattam a blogot a Facebook-hoz, ami azt jelenti, hogy itt is lehet nyomkodni a "Tetszik" gombot, valamint a kommentálás is a facebook comment plugin-ján keresztül történik.
Ez maga után vonja azt, hogy a régi kommentek ideiglenesen eltüntek az oldalról.
Jelenleg csupán teszt jelleggel fut az egész, kíváncsi vagyok mit lehet ebből kihozni, mit tudok hozzáadni, stb...
Viszont az már most is látszik, hogy az egyes modulok betöltése látványos időmennyiséget vesz igénybe az oldal betöltődése után is. Kíváncsi vagyok a Facebook mit fog ezzel kezdeni a jövőben.
Tervezek írni egy cikket, ahol átfogóbban, több szempontból megvizsgálva szeretném körüljárni a Facebook újdonságait. Jelenleg, bármilyen nagy durranásnak is lett beállítva ez a "Facebook on your site" bejelntés, én még nem vágtam hanyatt magam tőle.
2009 nem volt jó év, ha igazán pejoratívan szeretném magam kifejezni, igen szar volt.
2010 ennél már csak jobb lehet, habár azt mondják, mindig van lejjebb.
Az év egyetlen sikerének talán a szakmám megszerzését könyvelném el, ráadásul a szakdolgozatommal alázva mindenki mást az évfolyamból.
Ez nem változtat azon, hogy az OKJ nem ér semmit, viszont ha azt nézem, hogy az OKJ mellett az utolsó évben már napi 8 órában dolgoztam, nem rossz teljesítmény.
A rossz dolgokat pedig kár lenne ecsetelnem, akik ismernek, azok tudják...
Érdekes ám a dolog, amióta eljöttem a Sense/Net-től, azóta gyakorlatilag nem találkoztam idegesítő ügyféllel. Hogy milyen is az? "Ezt még egy picit jobbra, meg lejjebb...", "Ezt mégsem így..." (A specifikáció ellenére), "Ezt még tegyük már bele..." (Ugyancsak), stb.
Mivel mostanában inkább a magánszféra igényeit elégítem ki, ezért kevésbé van az, hogy még egy X. ember fentről beleszól, a magánemberrel pedig normális kommunikációval meg lehet beszélni mindent, pláne, hogy kevésbé kell követni a tradicionális utakat, közvetlenül lehet hozzá szólni, stb.
Az elmúlt két hónap tapasztaltai eddig egész jók, reméljük nem változik nagyon a helyzet. :)
Mostanában elég sokat jár az agyam azon mivel tudnám a munkámat megkönnyíteni. A programom jelenlegi verziója is jól bővíthető ugyan, de azért akadnak nehézségek, sőt, gyanítom, ha más keze alá kerülne, nem is tudna vele mit kezdeni. Igazából egyetlen baj van vele, hogy az alapjai még mindig azok amiket 2006-ban lefektettem. Persze ez valahol túlzás, hisz azóta nem maradt egyetlen olyan eleme sem, amit ne dolgoztam volna át, de akkor is.
Amiben most a lehetőséget látom, az az, hogy egy olyan saját CMS-t írjak, aminek csak az alapjai vannak meg kvázi, és teljesen moduláris felépítésű, bármikor lehet ki/be pakolgatni a különböző részegységeket, a programnak akkor is működnie kell plusz munka nélkül.
Lássuk mi kell ehhez, első gondolatként:
Egy jól kiépített, és átgondolt alap adatbázis, amihez a részegységek csak a saját tábláit, azokon belül is csak a saját mezőit adják hozzá az alap mezőkhöz. Az alap tábláknak tartalmazniuk kell mindazon mezőket, amik alapok a tartalom megosztás során, cím, dátum, stb.
És mi ezzel a probléma?
Nos, bár nem jellemző, hogy egy weboldalt meg akarunk fosztani egy funkciójától, de előfordulhat. Ilyenkor a saját magam által felállított követelményeknek megfelelően ugyanúgy működnie kell a fentebb leírt modularitásnak. Márpedig ha a fentebb vázolt adatbázishoz tartjuk magunkat, akkor szemét marad az adatbázisban.
Nos, vannak megoldási lehetőségek, amiken jár is az agyam, legvalószínűbb megoldásként talán azt tudnám felvázolni, hogy minden modulnak ki/be kapcsoláskor is legyen egy rutinja, ami kimenti az adatokat, mondjuk egy XML-be, aztán bekapcsoláskor újra létrehozza azokat, kiolvasva a korábban létrehozott XML fájlból.
Az XML-nek hamarosan szeretnék egy külön bejegyzést is szánni.
Alapvetően a munka, és az élet egyik legfontosabb szabálya, hogy legyen egyfajta kritikai megközelítésünk, mind magunk, mind pedig a körülöttünk lévő emberek felé, ezáltal el tudjuk helyezni magunkat a sorban, és a legrosszabb helyzetből is pozitívan, tanulva tudunk kikerülni.
Alapvetően, sosem tartottam magam rossz
informatikusnak, de tudtam hol a helyem a rangsorban, és hogy még
rengeteg tudást kell magamba szívnom ahhoz, hogy igazán a legjobbak
között tudhassam magam. Nem volt ez másként akkor sem, amikor a
Sense/Net-hez kerültem. Egyesek az én helyzetemben elég komoly
önbizalmat kaptak volna ahhoz, hogy elteljenek maguktól... Én még azt
is el tudtam fogadni, sőt, örültem is neki, hogy a fejlődésem érdekében
egy mentort is kijelöljenek mellém.
Az ilyesmit sosem kell szégyellni, sokkal inkább értékelni, mint egy
olyan lehetőséget, ami nem mindennap adatik meg az embernek.
Manapság, amikor egyre több és több ember foglalkozik a web különféle dolgaival, természetes, hogy az emberben feléled a rivalizálási vágy. Az úgy nevezett konkurencia mindig egyfajta ellenségként jelenik meg a szakmai körökben. Pedig igazából ennek nem kéne így lennie. Pont a mi szakmánk olyan, hogy mindig van benne valami újdonság, amivel lehet -és kell is- foglalkozni, mindig van valami, amivel egészséges feltételek mellett tudunk beszállni a versenybe.
Mindehhez csak az kell, hogy tudjuk értékelni önmagunkat is, ne csak a másikban lássuk meg a hibát. Ezáltal felismerjük, hogy miben kell még fejlődnünk, mi az ami ahhoz hiányzik, hogy versenyképesek maradjunk, legyünk a közeljövőben. Ha így állunk hozzá a dolgokhoz, akkor kvázi garantált a siker, csak türelem kell hozzá.
Nos, bejegyzések nem azért nem születnek, mert annyira lógatom a lábam, vagy épp nincs miről írnom, hanem mert ellepett a munka. Ami tekintve, hogy jelenleg nincs állásom*, annyira nem rossz dolog :).
Elég sok honlap fog a kezeim közül kikerülni az elkövetkezendő hetekben, így például Tikos Péter grafikus honlapja, vagy a BullBall nevű zenekar honlapja, de Fülöp Csaba, falmenco táncos új honlapja is rám lett bízva.
A leghamarabb érkező, és várható munkám a Rúna Tábor Szerepjátékos Egyesület új honlapja, amely teljesen a saját kezem által készült ezúttal, beleértve a Dizájn, a Sitebuild, és Programozási részét is. Ez várhatóan jövő héten ki lesz élesítve, s egy ideig a portfólióm zászlóshajóját is képviselni fogja.
Pozitívum, legalábbis engem jó érzésekkel tölt el, hogy a régi ügyfelek rendre visszatérnek, és újfent engem kérnek fel arra, hogy dolgozzam nekik. Talán ez jelent valamit, talán nem, a lényegen nem változtat. Tovább
Mivel páran nekem szegezték a kérdést, hogy mi az a hegyes, kaktuszos valami, ami nem visz sehova, ezért úgy gondolom némi információt megosztok a rejtélyes dologgal kapcsolatban.
Egy új webes projectről van szó, amin már régóta elmélkedek, és úgy döntöttem, egészen addig nem osztok meg vele kapcsolatban semmit, amíg konkrét formát el nem kezd ölteni a program.
Rengeteg innováció, és ötlet vár arra, hogy megvalósítsam őket, nem szeretném, ha más megelőzne, vagy "inspirációhoz" jutna ezáltal, mert ugye az ötletlopás hazánkban olyan mint a levegővétel...
A lényeg, amint összeáll egy alpha állapotú verzió, azonnal feltöltődésre kerül a honlapja, valamint, mivel a közösségnek szánom, azonnal letölthető lesz a forrása valamelyik nyílt forrású licensz alatt, és el lehet kezdeni becsatlakozni a projectbe.
A project sajnos úgy tud haladni, ahogy az időm engedi, így nem tudok kijelölni időpontot a további információk megjelenésével kapcsolatban. :)
De egy valamit biztosíthatok, hogy érdekes lesz.
Végre, már nagyon rég dolgozom azon, hogy valami egységes öltözéket adjak a saját oldalaimnak, s íme, ez lett a végeredmény. A zsoc.net ismét teljes harci díszben áll!
Nem sikerült ez volna így, ha nem segítenek be páran, így a kézi grafikai dolgokat Szőke Boglárka kedvesem készítette el, a fotókat pedig Dr. Pulay Zoltán barátomnak köszönhetitek.
Mint ahogy azt már korábban terveztem, a blog változni fog tartalmilag is, sokkal több szakmai írás lesz, és a bulvárt teljesen feledem. Legalábbis a nagy nyílvánosság számára. Ugyanis aki regisztrál majd a hamarosan erre a célra szolgáló oldalon, és úgy látom, hogy Ő a belső baráti, vagy ismerettségi körömhöz tartozik, az láthatja majd azokat a bejegyzéseket is, ahol épp megmondom a véleményem a világ különböző dolgairól.
És most tessék, tietek a szó, tessék kommentálni, amíg nincs az is regisztrációhoz kötve :).