ZSOC.BLOG

Facebook

Ubuntu 10.04
Impresszum
Grafika: Szőke Boglárka
Fotók: Dr. Pulay Zoltán
Kód & Design: Szrapkó Zsolt
Engine: Chrone 3.0


« Ivanova »

Sokan szidják az Apple-t, hol ezért, hol azért, leginkább beégett sztereotípiák miatt, vagy azért mert már elegük van a cég által kiváltott néha már-már hisztérikus fanatizmusból. Én csak szimplán úgy voltam vele, hogy nem hiányzik, hisz egy Mac áráért már sokkal jobb képességekkel bíró PC-t tudok venni. Aztán jött az iPhone 3G.

Mondjon bárki bármit, tavaly áprilisban, amikor az iPhone-omat vettem, nem volt párja a készüléknek, sem tudásban, sem dizájnban. Ez talán ma sem változott.A telefon alapjaiban változatta meg a dolgokhoz való hozzáállásomat, és erről azt hiszem a teljes kényelem érzése tehet leginkább.

Kb. rá pár hónapra már elhatároztam, hogy a következő gépem is Apple termék lesz, kerüljön amibe kerül. Nem bántam meg. A négy hónapja kiválasztott gép a legkisebb Macbook Pro lett. A 13" tökéletes, az előző 15"-os MSI laptopot már átkoztam a méretei miatt. Az alu borítás is telitalálat, sokkal masszívabb érzést ad, a súlya is kevesebb mint az MSI EX 600X-é volt, és a legjobb, hogy az egész egyben van, nincsenek felesleges rekeszek, csavarozások, és a gép nem nyeklik-nyaklik, ha egy kézzel felemelem netán. Akkumulátorról 5-6 órán keresztül simán bírja, úgy, hogy dolgozom is vele.

Az OSX-től én személy szerint nem vagyok annyira elájulva. Leginkább a Finder az, ami idegesítő, és vérszegény. Az alapból telepített programok egy részéhez csak annyira nyúltam hozzá, hogy megnézzem, mit is kezdhetnék velük. A TextEdit se épp azt nyújtja, amit én várnék... Viszont az iCal, Mail, iPhoto egész kellemes trió.

Programok terén gyakorlatilag a legtöbb open-source alkalmazásnak van OSX-es portja is, így nem nagyon kellett alkalmazkodnom. Fejlesztéshez ugyanúgy Netbeans-t használtam a kezdetekkor, írodai alkalmazásnak Openoffice.org fut a mai napig, sőt, még gedit is van, tehát akinek arra van ingere, el tud lenni az ingyenes alternatívákkal kényelmesen. Még Wine is van, Winebottler néven.
Ugyanakkor már kiszemeltem pár alkalmazást megvételre, melyek remélhetőleg segítenek majd egyszerűbbé tenni jelenlegi zsúfolt életem, vagy csak egyszerűen kényelmi szempontból adnak pluszt.

Játékok terén is egész kellemes a helyzet, gyakorlatilag az összes régi kedvencemet futásra tudtam bírni, élvezhető minőségben, hála a Cider-nek, a Winebottlernek, vagy épp a natív portoknak.

Amit sokan tényleg nem tudnak elképzelni, hogy mekkora kényelmet ad alapjáraton egy Mac. Gondolok itt az aksira. Ha csak pár órára mozdulok ki, vagy dolgozni megyek, és vinnem kell magammal, akkor lehúzom a töltőről, lecsukom, berakom a táskába, bármikor felnyitom, bepötyögöm a jelszót, és máris használható a rendszer. A backlit billentyűzet miatt este felesleges lámpát kapcsolnom, látom amit kell. A kijelző és a billetnyűzet is érzékeli a fényerőváltozást, és annak tükrében csökkenti, vagy növeli automatikusan a fényerőt, hogy az kényelmes legyen, és ne égesse ki a szemet.

Ódákat tudnék még zengeni erről a gépről, de minek? Ezt használni kell, tapasztalni, hogy az ember rájöjjön, miért is szereti ezt annyira a gazdája. Valóban nem olcsó, de a minőséget mindig is meg kellett fizetni.

Írta: Zsoc // Ekkor: 2010.04.24 - 15:12 // Kategória: Mac